A Szentendrei Ipartestület megalakulására 1891. szeptember 20.-án került sor.
Alapszabályát 1892. augusztus 10.-én hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter.
Évtizedeken keresztül kevés taggal működő, ennek következtében csekély anyagi lehetőséggel rendelkező ipartestület volt.
Az 1904. augusztus 7.-i Közgyűlés elnökké választotta Zauer János kőművesmestert, aki kisebb megszakításokkal 1934-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Az Ipartestület általában 24-26 szakosztállyal működött. Létszámára 1907-ből van először adat, ekkor a mesterek száma 86, a segédeké 78, a tanoncoké 67.

1919-ben a mesterek száma már 139. 1929-ben a teljes taglétszám 170.

Csekély anyagi eszközei szinte csak a kötelező hivatali teendők ellátását tették lehetővé. A pénz hiánya az oka, hogy nagyon sokáig nem volt székháza, különböző bérelt lakásokban működött. Csak 1927-ben sikerült saját székházat vásárolnia, a Kossuth Lajos utca 6. sz. házat. Erről rövidesen kiderült, hogy kicsi. Mivel átalakítására, megnagyobbítására nem volt pénz, eladták, az árából és jelentős összegű hitelből megvásárolták a Bercsényi u. 3. sz. házat, amely ma is az ipartestület tulajdona.

1938-ban az iparkamara javaslatára végrehajtott összevonás következményeként megszűnt a Szentendrei Általános Ipartestület és Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu, Kisoroszi, Dunabogdány, Visegrád és Pilisszentkereszt csatlakozásával megalakult a Szentendre és Vidéke Ipartestület. A lényegesen nagyobb taglétszámmal működő, anyagilag megerősödött ipartestületnek új problémát kellett megoldania. Az eltérő adottságú vidéki iparosság érdekeinek képviseletét, a régi és új tagok közötti ellentétek kiegyenlítését.

Mire rendezte sorait, a II. világháború tizedelte sorait. Ekkor elsősorban emberbaráti feladatokat látott el, támogatta a bevonuló, az elesett tagok családjait. A háború befejezését követően a politikai, társadalmi változások a kisiparosok életét is jelentősen befolyásolták. Létrejöttek a szövetkezetek, az ipartestületeket felosztották.

A Szentendre és Vidéke Ipartestület 1949. február 27.-én szűnt meg, ingó és ingatlan vagyona a KIOSZ Szentendrei Csoportjának tulajdonába került.

A KIOSZ Szentendrei Körzeti Csoportjának megalakulásakor 180, a 60-as években 260, 1975-ben 444, 1989-ben közel 1200 tagja volt.

A titkári teendőket 1974-től 1993-ig Stefánovics János látta el.
1975-ben Borbély János (vízvezeték-szerelő mester) lemondott az elnöki tisztségről, Újváry Endre ( fényképészt) választották elnökké.
1990. július 9.-én újjáalakult a KIOSZ Körzeti Csoport, új neve: Szentendrei Ipartestület, melynek elnöke Kovács Endre (kovács mester) lett 1995 évig.
1995. január 23.-án Dragon József (kőművest) választották elnökké, akit a 2000. október 30.-i, majd a 2006. május 29-i Tisztújító Közgyűlésen ismét megbíztak az elnöki teendők ellátásával. A 2006. május 29-i Tisztújító Közgyűlésen Alapszabálymódosításra is sor került. Ettől az időponttól a Testület hivatalos neve: Szentendrei Kistérségi Ipartestület.

A KIOSZ Körzeti Csoport, majd az Ipartestület ügyintézője 1981-től Andó Györgyné.
A Szentendrei Ipartestület a kötelező tagság eltörlésével ugyanazokkal az anyagi gondokkal küzd, mint megalakulásakor 132 évvel ezelőtt. A székház fenntartása a befolyt tagdíjakból nem lehetséges, ezért a székház egy részét bérlők használják.

A székház tanácstermében tavasztól-őszig kiállításokat rendezünk (Céh Galéria).
A Testület pályázati úton is próbál anyagi forráshoz jutni.